A környék látnivalói

Verőce és Magyarkút történelme

Verőce területe már az őskortól lakott. Itt hagyta nyomait a kelta, a római kultúra. Fontos római kori építmény - egy hídfőállás - romjai láthatók a falu határában, a Duna-parton.

A honfoglaló magyarok igen korán letelepedtek ezen a vidéken. Az Árpád-házi királyok korában, amikor az udvar először Esztergomban, majd Visegrádon székelt, fontos hely lehetett, neve ugyanis szláv vagy palóc eredettel "kaput" jelentett. Lehetséges, hogy a Börzsöny hegység várait és vadászterületeit "Verőce kapun" közelítette meg az udvartartás. Más forrás szerint nevét Verőce patakról kapta, aminek jelentése: olyan víz, melyben sok az örvény. Az Anjouk korában is jelentős szerepe volt a falunak. A hagyomány szerint Nagy Lajos királyi nyaralót építtetett a Duna partján. Mátyás király fát ültetett a falu határában, ez az öt évszázados tölgy ma is látható az Express tábor területén. A falu virágkorát a XV. században élte mezővárosként. Vásárjoga ugyan nem volt, mégis népes vásárokat tartottak a faluban.

A török megszállás idején, a tizenöt éves háború egyik nagy ütközete játszódott le itt. Miksa főherceg csapatai 1597-ben Verőcén arattak diadalt Mohamed basa török hadai felett. A török hódoltság után a Felvidékről visszatért magyarok, idetelepített németek és szlovákok együttesen fogtak hozzá a település újjáépítéséhez.

1786-ban szénbányát nyitottak a községben, de a bányaművelés csak néhány évig tartott.

XIX. század elejétől Verőce gazdasági lehetőségei csökkentek, Vác egyre jelentősebb lett, a megépülő vasút bekapcsolta a környék kis falvait, így Verőce piaci helyzete romlott.

A XIX. század végén történt szőlőpusztulás is igen érzékenyen érintette a községet. Ebben az időben azonban feltűntek a városi nyaralóvendégek, a zöldség, gyümölcs, tejtermék és baromfi helyben piacot talált, és munkaalkalmak teremtődtek a nyaralók ellátására. 1925-ben cserépüzem épült a községben, melyben 4 éven át dolgozott Gorka Géza (1894-1971), a később híressé vált, Kossuth-díjas keramikus művész. Munkásságát leánya, Gorka Lívia folytatta, aki az apai hagyományok mellett az asszimetrikus, amorf edények mestere. A településen kulturális pezsgés indul meg, mivel sok művész választotta pihenőhelyéül a falut, pl. Ady, Móricz, Kodály, Kodolányi, Kosztolányi, Karinthy Frigyes és még sokan mások.

Magyarkút Verőcétől 5 km-re, a Börzsöny egyik mellékvölgyében elhelyezkedő település. A korábbiakban főként üdülőterületnek számított, azonban gyönyörű fekvése és nyugalmat árasztó erdei miatt napjainkra egyre többen választják lakóhelyüknek. Ennek ellenére megmaradt csendes, nyugodt jellege. Mivel a domborzat nem engedi, hogy nagy település alakulhasson ki, így az itt élők a kapujukon kilépve az erdőkben találják magukat. A települést körülvevő erdőségek főként tölgyesek, azonban az elzárt völgyekben bükkösök is előfordulnak, illetve a magasabb régiókban telepített fenyvesek is jelen vannak. A kis létszámú lakosságnak köszönhetően a terület vadállománya igen gazdag a csekély zavarás következtében. Szinte mindig lehet vadakkal találkozni az esti órákban a település körül. A Magyarkút végén található bő vizű Irma-forrást gyakran látogatják meg az erre kirándulók, illetve a verőceiek.

Verőce látnivalói

• Migazzi-kastély
• Gorka Géza Kerámiamúzeum
• Népi lakóház
• Egyedülálló vízpartbeépítés a Dunaparton
• Római kori maradványok a 12-es főút mentén, a Duna partján
• Kálváriadomb (gyönyörű kilátás)
• Mátyás király 500 éves fája (volt Express-tábor területén)
• Kilátó a Borbély-hegyen

Magyarkútról megközelíthető kiemelt turisztkai célpontok

• Vác (Bazilika, sírkamrák, ártéri tanösvény, uszoda)
• Királyrét (Erdei kisvasút, hajtánypálya, elhagyott bányajáratok, túra a Magas-Börzsönybe)
• Visegrád (Fellegvár, Királyi palota, Salamon-torony, nyári bob, Nagyvillám-kilátó, Apátkúti Arborétum)
• Esztergom (Királyi vár, Bazilika, Duna Múzeum, élményfürdő)
• Zebegény (Hajózástörténeti Múzeum, Kálvária, Szőnyi István Emlékmúzeum)
• Nagybörzsöny (Vízimalom, Bányásztemplom)
• Nógrád (vár)
• Drégelyvár
• Hont (ősmaradványok)
• Ipolytarnóc (Ősmaradványok Természetvédelmi Terület)